Míg 8 megyében, 9 munkahelyen folyamatosan nő a SZAKSZ tagsága és így már 1703 tagja van szakszervezetünknek, addíg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 75 tagja van a SZAKSZ-nak. Másfél éve ugyanitt több mint 300 taggal rendelkeztünk és számunkra érthetetlen a megyében a jelentős taglétszámvesztés. Mondhatjuk, tudtunk nélkül folyamatosan lépnek ki a munkavállalók a SZAKSZ-ból és ezt azért jelenthetjük ki, mert, a szervezethez egyetlen egy kilépési nyilatkozat nem érkezett a megyéből és csak a havi tagdíjlevonási listából – amit a munkáltató megküld számunkra – tudjuk meg, hogy a volt tagjaink visszavonták tagdíjlevonási nyilatkozatukat.
Valami nagyon nincs itt rendben! Miért nem tudhatjuk meg, hogy mit csinálunk rosszúl Szabolcs megyében? Miért nem közlik velünk a SZAKSZ-ból „kiábrándult” tagjaink, hogy mi miatt döntöttek a kilépés mellet.
Mint a SZAKSZ elnöke kijelenthetem, hogy ennél a társaságnál vívtuk és vívjuk a legintenzívebben érdekvédelmi harcunkat, aminek voltak kézzel fogható eredményei és ezért is nagyon elkeserítő számomra ez a munkavállalói magatartás.
Ismételten megfogalmazom, hogy a szakszervezet a tagságból áll, tehát a munkavállalók hozzák létre és abban történő aktív részvételükkel működtetik. Az aktív részvétel pedig abból áll, hogy kollektíve kiállnak az érdekeik mellett! A szakszervezeti vezetés pedig a tagság igényeit – nem a munkáltató akaratát – figyelembe véve, a szervezetet összefogja és irányítja.
Szabolcsban úgy néz ki úgy döntöttek a munkavállalók, hogy nincs szükség a SZAKSZ-ra és a folyamatos kilépésükkel felszámolják szakszervezetünk alapszervezetét. Az idő igazolni fogja, hogy bölcs döntés volt-e a SZAKSZ-nak hátat fordítani és ezt a közösséget elhagyni.
Dobi István
elnök