Az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat indoklása szerint a személyi jövedelemadóban (szja) tervezett változások fő célja a magánszemélyek adóterhelésének érezhető csökkentése, a családok támogatása és az adózás jelentős egyszerűsítése. Szinte minden területen lesz kisebb-nagyobb változás. „Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról” címmel a parlament honlapján olvasható javaslat kisebb-nagyobb mértékben érinti az összes adónemet, de a legterjedelmesebb és legnagyobb változásokat a személyi jövedelemadó rendszerében indítványozza.
Külön jogszabályban rendezik a válságadókat Az egyes ágazatokat terhelő különadóról címen, erről önálló képviselői indítványt terjesztett be Rogán Antal (Fidesz) és Lázár János (Fidesz); illetve külön jogszabályjavaslatot terjesztett be a kabinet a magánnyugdíjpénztári befizetések 14 hónapra történő felfüggesztéséről. Ez utóbbi, A magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról című javaslat az intézkedés technikai részleteit pontosítja, nem tér ki arra, hogy miként kompenzálja majd a kormány a magánnyugdíjpénztári tagokat.
Ugyancsak beterjesztette a kormány A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényjavaslatot, amely a két szervezet összevonásával létrejövő egységes adó- és vámhivatal működését hivatott szabályozni.
Egykulcsos, személyi jövedelemadó 2011-re
A személyi jövedelemadóban (szja) tervezett változások fő célja a magánszemélyek adóterhelésének érezhető csökkentése, a családok támogatása és az adózás jelentős egyszerűsítése az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat indoklása szerint.
A magánszemélyeknek a javaslat szerint az egykulcsos adózásról szóló előzetes bejelentéseknek megfelelően valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20/25 százalék.)
A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz, a javaslat szerint ez biztosítja, hogy ugyanazon nettó értékű juttatás a kifizetőnek ugyanannyiba kerüljön. A szuperbruttó a javaslat szerint 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.
Az adójóváírás megmarad, mértéke azonban 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
A javaslat már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.
A személyi és őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel, de jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető a javaslat szerint, az egyéb, áthúzódó kedvezményeket (tandíj halasztott kedvezménye, lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye) pedig utoljára a 2015. évi adó terhére lehet elszámolni.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint NYESZ-számlára befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség, amit a javaslat az szja csökkenésével magyaráz, azaz azzal, hogy indokolatlan lenne a befizetett összegek adótartamát jóval meghaladó mértékű visszatérítés.
Átalakul a nem pénzbeli juttatások adózása is az egyes jövedelmek adóterhelésének egységesítése érdekében, a természetbeni juttatás, mint adójogi kategória megszűnik. A nem pénzben történő juttatások fő szabály szerint az összevont adóalap részeként adókötelesek, a juttatás utáni szja-t a magánszemély fizeti, és mind a magánszemélyt, mind a kifizetőt járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli.
A törvényben meghatározott szűk körben a nem pénzbeli juttatások után a kifizetőt szja és járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Ide tartoznak azon juttatások, amelyeknél nem állapítható meg a magánszemély által megszerzett bevétel nagysága, a nem társasági adó alany által nyújtott reprezentáció, az üzleti ajándék, a csoportos biztosítás, a telefonszolgáltatás magáncélú használata miatt keletkező bevétel és a béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része.
A juttatások további köre kedvezményezett béren kívüli juttatás, amely után szintén a kifizető fizet szja-t, de más közteher (járulék-, eho-) kötelezettség nem terheli. Ide tartozik 2011-től az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, a meleg étkeztetés, a nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás.
A megújulási kártya a törvényjavaslat szerint egy olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a pénzügyi vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók. A megújulási kártya működését, felhasználhatóságának körét kormányrendelet szabályozza majd.
A jelenlegi természetbeni juttatások közül 2011-től a sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás, a jelenleg kedvezményesen adózó helyi bérlet, az iskolarendszerű képzés átvállalt díja és az iskolakezdési támogatás után a magánszemélynek kell megfizetnie az adót.
Jelentősen egyszerűsödnek az adóelőleg szabályok, bővül azoknak a köre, akiknek nem kell bevallást benyújtaniuk. Ezt segíti azon új szabály, amely szerint nem kell bevallást benyújtania annak a magánszemélynek, aki munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemmel rendelkezik, vagy esetenként 100 ezer forint alatti bevételt szerez, ha a kifizető az adóelőleget pontosan, vagy csak kis eltéréssel állapította meg, és a magánszemély nem számol el tételesen költséget, más bevallás-köteles jövedelmet nem szerzett, és adókedvezményeket nem, vagy csak az adóelőlegnél érvényesítettel azonosan vesz igénybe.