„Esélyegyenlőség az Európai Unióban” címmel tartotta idei konferenciáját a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Esélyegyenlőségi Tagozata 2010. november 4-én. A Friedrich Ebert Alapítvány által támogatott konferenciát a budapesti Hélia Hotelben tartották meg.
Az esemény megnyitásaként Dr. Dancsóné dr. Soós Ilona, a tagozat elnöke mondott köszöntőt és vázolta az elmúlt év főbb eredményeit. Közvetlenül utána Gál Rezső, a Liga társelnöke intézett megnyitó beszédet a megjelentekhez, melyben hangsúlyozta, hogy a legtöbb hátrány ma a munka világában éri az embereket. A részt vevő népes társaság, mely az esélyegyenlőségi tagozat régiós esélyegyenlőségi hálózatának tagjaiból, szakértőkből és a téma iránt érdeklődő szakszervezeti tagokból állt sokféle érdekes és hasznos előadást hallgathatott meg.
Az első előadást Kósa Ádám, Európai Parlamenti Képviselő tartotta, aki jelnyelvvel kommunikált a hallgatósággal. Ő az esélyegyenlőség és a hozzáférés fogalmait hasonlította össze, s hívta fel a figyelmet az utóbbi fogalom komplexitására. A szakértő néhány számot is megosztott a hallgatósággal: az egész Unióban 50 millió fogyatékos ember él, Magyarországon ez a szám szintén nem csekély, a fogyatékosság hazánkban mintegy 600 ezer főt érint. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nálunk ezeknek az embereknek 90%-a munkanélküli, míg az EU-ban a fogyatékosok 40-44%-a dolgozik. Az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy a népesség öregedésével a probléma egyre inkább érezhetővé válik, így a kezelés nem várhat. A képviselő hangsúlyozta, hogy a tagozat munkáját nagyon fontosnak tartja, mivel jól képzett szakemberekkel lehet csak tenni az ügy érdekében. Érdekes eleme volt előadásának miszerint az utóbbi időben előszeretettel használt integráció kifejezése helyet inkább az érintettek ?bevonásról? beszélt az esélyegyenlőség megvalósításának tárgykörében.
A nap második előadója Gurmai Zita európai parlamenti képviselő, az S&D Képviselőcsoport tagja volt, aki a nők és férfiak közti bérszakadékról (mely jelenleg 17%), az európai szülési szabadság aktuális témájáról, valamint a gazdasági szempontok mellett megvalósuló szociális érdekek szem előtt tartásának fontosságáról beszélt. Beszámolt az Európai Bizottság esélyegyenlőségi stratégiájának több pontjáról, valamint fontosnak tartotta bejelenteni, hogy ő lesz a jelentéstevője a 2004/113-as számú tanácsi irányelv jövő év eleji átültetése és végrehajtása vizsgálatának, mely a szolgáltatásokhoz és áruhoz való hozzáférés területén tiltaná a diszkriminációt a nemek közt.
Ezt követőn Mikulás Franciska a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Esélyegyenlőségi Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a társadalom az esélyegyenlőség fő letéteményeseként az államot határozza meg, pedig a gazdasági élet szereplői és a civil szerveződések is fontos szerepet játszanak az ügy előmozdítása kapcsán. Elmondta, hogy a kormány a Nemzeti Együttműködés Rendszerében fontosnak tartja a szolidaritást, mely elv megvalósulását a NEFMI és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerveinek működése segítik elő. Beszámolt az Országos Fogyatékosügyi Programról, mely több terülten kíván eredményeket elérni. Kiindulási pontja, hogy a problémával küzdő emberek családjuk közösségében kapjanak elsősorban segítséget, valamint fontos elemként említette a szemléletformálást is, mely szocializációs kérdés. Elengedhetetlen feltételekként jelennek meg a programban az érintettek aktív részvételére (?semmit rólunk nélkülünk? elv), valamint a hozzáférés elérhetőségének javítására irányuló erőfeszítések. A képviselő asszony szintén a sajátosságok figyelembevételével megvalósuló együttes részvétel fontosságát hangsúlyozta, valamint tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy 2011 az önkéntesség éve lesz, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az önkéntes segítségnyújtást a társadalmi tőke építőjének tekinti.
Külföldi vendéget is fogadott a konferencia: Hege Hero a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség PERC Nőbizottságának alelnöke Norvégiából érkezett és sokat beszélt a norvég példáról, a hazájában megvalósuló gyakorlatokról. Megemlítette, hogy Norvégiát az esélyegyenlőség mennyországaként szokták említeni, de elmondta, hogy a kijelentés túlzás, mivel van még mit tenni az esélyegyenlőség ügyében náluk is. Erre példa a nők karrierútja, mely a szüléssel általában megszakad és nincs lehetőség a további fejlődésre. Szerinte a témához hű ?kritikus tömegre? (critical mass) van szükség, mely kiáll az érintettek mellett, mert egy-két ember nem képes a jelenlegi helyzeten változtatni. Az előadó részletesen kitért az ETUC, az ITUC és a PERC női esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenységére, intézményeire, aktuális témáira is.
A nap közben felsorakozó előadók sorát Pásztor Miklós, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja zárta, aki a bizottság működéséről, esélyegyenlőségi témájú programjairól tartott beszámolót. Visszatekintett az EU kezdeteire, 1957-re, amikor már megjelent a szociális eszme, a szociális egyenlőség kívánalma már ekkor követelményként merült fel, s egyre inkább kiterjedt az idő múlásával. Beszámolt az Esélyegyenlőségi ütemterv és nyomon követési stratégiáról, mely 2006 és 2010 között valósult meg, valamint bemutatta a Hitel és társadalmi kirekesztés a jóléti társadalomban című programot.
