Erős és ha szükséges konfrontatív (a munkáltatóval ütközni is képes) a munkavállalók képviseletét ellátó hiteles személyeket kell az üzemi tanács választásokon a testületbe juttatni. Az üzemi tanácsnak a Munka törvénykönyve jelentős jogokat biztosít, amivel sajnos az elmúlt években a Volán (Közlekedési Központok) társaságoknál működő központi üzemi tanácsok, nem nagyon éltek. Nem mertek szembenézni a lehetőségeikkel, mivel, ha azzal éltek volna, akkor nagyon sokszor kerülhettek volna szembe a társaság vezetésével.
A munkáltató a dolgozók nagy többségét érintő intézkedése előtt, köteles az üzemi tanácsot tájékoztatni és egyes esetekben a testület véleményének megismeréséig, azt nem is hajthatja végre. Az üzemi tanácsnak konzultációs jogköre is van és abban az esetben, ha ezt egy munkáltatói intézkedéssel kapcsolatban az üzemi tanács kezdeményezi, akkor a konzultáció befejezéséig, sőt ha az eredménytelenül végződik és a testület jogvitát kezdeményez, akkor a bíróság jogerős döntéséig azt nem hajthatja végre. Ilyen és ez csak egy példa, a személyforgalomnál a munkavégzés alapjául is szolgáló fordák (közlekedési jegyzékek) összeállítása, nagyobb számú módosítása.
Egyetlen esetről sem tudunk, amikor területileg illetékes központi üzemi tanács konfliktusba keveredett volna a munkáltatóval. Jelenleg minden Közlekedési Központnál a központi üzemi tanácsokba a KKSZ által delegált, vagy jelöltjének megválasztásával bekerült munkavállalók vannak többségben jelen.
A központi üzemi tanácsok sokkal többre lennének képesek, ha nem a munkáltatók érdekeit tartanák fontosabbnak a munkavállalók képviseletével szemben. Sokszor azt is tapasztalom, hogy a központi üzemi tanácsok, munkáltatói szerepkörben tetszelegnek.
A pénz is eléri a célját, például a DDKK Zrt. már harmadik évben utal át a KKSZ Tolna megyei szervezetének bankszámlájára másfél (vagy ennél több, mivel nem tudjuk a pontos összeget) millió forintot, hogy ebből rendezze meg a minden évben a Volán Munkavállalói Napot. A szervezet elnöke, aki egyben a KÜT elnöke is olyan propagandát folytat, hogy rendezvényt a KKSZ finanszírozza, de ez az ami nem igaz, hiszen a DDKK Zrt. adja rá a pénz, aminek a felhasználásáról és az elszámolásról nincs tudomásunk.
Valószínűleg a DDKK Zrt. ezzel biztosítja azt, hogy sem a KKSZ régiós szervezete, sem pedig a KÜT KKSZ-es tagjai, soha nem kerülnek szembe a munkáltatóval!
Feltehetjük a kérdést, hogy ezzel a vezérigazgató megveszi magának a nyugalmat, a kritika nélkül működő, számára jól kiszámítható központi üzemi tanácsot?
A KÜT elmúlt három éves működése – mióta létrejött a DDKK Zrt. -, során a KKSZ-es többségű testület, soha nem támogatta a SZAKSZ tagok előterjesztéseit, javaslatait és egyetlen egy esetről sem tudunk, amikor a munkáltatói intézkedéssel szembe ment volna! Tehát akkor a kérdésre megszületett a válasz, jól működik a rendszer, jó helyre került az a pénzösszeg, amit a KKSZ Tolna megyei szervezete a munkáltatótól kapott.
A társaságok életében fontosak a közösségi rendezvények, de ne egy sportnap, vagy munkavállalói nap lebonyolítása jelentse az üzemi tanács működését. A munkavállalók számára ennél sokkal előnyösebb feladatok ellátásával kell az üzemi tanácsoknak, a jogai gyakorlásával tevékenykedni.
A SZAKSZ-al történő együttműködés pedig még eredményesebbé tehetné a munkavállalók képviseletét és jogvédelmét!
Ezért kell a közeljövőben a SZAKSZ jelöltjeit megválasztani, akik mernek és akarnak is többet tenni az üzemi tanácsokba és nem csak a munkáltató jóakaratából, további előnyökhöz jutni.
Dobi István
elnök