A SZAKSZ több, a Gemenc Volán Zrt-nél alkalmazott fordát vizsgált meg és megállapította, hogy a munkáltató a munkavállalók munkaidő alapját már annyira lecsökkentette, hogy az veszélyezteti a biztonságos, menetrendszerű közlekedést. Szakszervezetünk a vizsgálat során arra a megállapításra jutott, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló a járulékos feladatait – a belső utasítások alapján – a szolgálat során rendszeresen elvégezi, akkor ezt csak osztott pihenőidejében tudja megtenni.
A KRESZ és a munkáltatói belső utasítása, mely a munkakörhöz kapcsolódó járulékos feladatok elvégzését írja elő és ehhez a társaság munkaidőt nem biztosít, az jogsértő munkáltatói magatartás.
Szakszervezetünk kiértékelte a Gemenc Volán Zrt. 31115/0 fordáját és az alábbi megállapításokra jutott.
Az autóbusz a tárolóhelyről járatfelvétel céljából 4 óra 45 perckor indul el, és az első menetrendszeri járatvégzés ideje 5,00 óra. A forda alapján az autóbusz utolsó menetrendszerinti járatát, 16 óra 29 perckor fejezi be és 16 óra 39 perckor indult a kijelölt tárolóhelyére, ahová a forda alapján 16 óra 44 perckor érkezik meg. Ebben az időpontban, vagyis 16 óra 44 perckor a munkavállalót szolgálatból leléptetik, tehát befejeződik az aznapi jelenléti ideje.
A forda alapján a társaság, a munkavégzés kezdete és a munkavégzés befejezését követően nem biztosít munkaidőt arra, hogy az autóbuszvezető a hatályos jogszabályok és belső előírások alapján a munkaköréhez kapcsolódó járulékos feladatait elvégezhesse. Az autóbuszt átvizsgálja, és a járművet felkészítse a menetrendszerű közlekedésre (a jármű biztonságos közlekedéséhez szükséges üzemidő, téli időszakban az utastér felfűtése, jégmentesítése, a jegykiadógép és menetíró műszer beüzemelése stb.) A társaság az autóbuszvezető szolgálati idejét 4 óra 45 perctől indítja, a szolgálatból való távozást, pedig 16 óra 44 percig számolja el.
Ezzel kapcsolatban részlet egy jogerős bírósági határozatából:
„A befejező tevékenység azonban munkavégzés, ott a felperes a munkaköréből adódó kötelezettségeit látja el, ezáltal azon hónapban, amelyben az alperes által kimunkált táblázat szerint a kifizetett óra a befejező tevékenység idejével együtt túllépte a havi 174 órás munkaidőkeretet, a 174 órán felüli rész rendkívüli munkavégzésnek minősül, ezért arra a bíróság 50 %-os túlórapótlékot ítélt meg”.
A Gemenc Volán Zrt. hatályos Kollektív Szerződése – a SZAKSZ szerint – helytelenül fogalmazza meg , ezáltal alkalmazza a ténylegesen munkával töltött idő fogalmát:
„A ténylegesen munkával töltött idő a vezetési időből, az első járat indulás előtti előkészítési időből (15 perc), a gépjármű átadására (befejezésére) fordított időből (15 perc) ………………
(Az első járat indulása előtti állásidőt tartalmazza az előkészületi idő)”
A vizsgált forda esetében, az első járat indulása előtt ugyanis nincs állásidő, sőt a munkáltató az utas- kiszolgálásra (min. 5 perc) sem biztosít időt. A munkáltató az autóbuszvezető számára, munkaidőben nem biztosítja a napi bevétel tételes elszámolására fordított időt, aminek a minimum értéke 15 perc.
A helyi Kollektív Szerződés erről nem is rendelkezik ezt az Alágazati Kollektív Szerződés 11. cikk 3. pontja szabályozza. Az Alágazati Kollektív Szerződés 11. cikk 3. pont (3) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a helyi kollektív szerződés az általányidő mértékét eltérően határozza meg, de ez egyértelműen csak pozitív irányban térhet el a magasabb szintű szabályozástól.
Megítélésünk szerint a forda nem tartalmazhatna napi osztott pihenőidőt, mivel erre időben nincs lehetősége a munkáltatónak, figyelembe véve a Gemenc Volán Zrt. Kollektív Szerződését, ami a szolgálatonként a kiállási időn belül a napi gondozásra fordított időből 30 percet biztosít az autóbuszvezető számára és ennek igénybevételére az osztott pihenő idő alkalmazása miatt nincs lehetőség.
A Gemenc Volán Zrt. az Alágazati KSZ által előírt az osztott pihenőhely minimális feltételeit sem tudja biztosítani minden állomáshelyen, illetve ott, ahol ezt a fordákban meghatározza, kivéve a munkavállaló lakóhelyét.
Minimális pihenési feltételek a 3/2002. SZCSM-EüM rendelet alapján:
16. § (1)4 A munkavállalók részére tiszta levegőjű, kellő megvilágítású, szükség esetén fűthető, továbbá könnyen – meleg munkahelyek esetén zárt folyosón keresztül – elérhető pihenőhelyiséget kell biztosítani, ha 10 főnél több munkavállalót alkalmaznak vagy a végzett tevékenység jellege (veszélyes anyag felhasználása, hideg vagy meleg klíma hatásának érvényesülése) ezt szükségessé teszi. Ezt az előírást nem kell alkalmazni akkor, amikor a munkavállalókat irodákban vagy azokhoz hasonló olyan munkahelyeken alkalmazzák, ahol a szünetek alatt ezzel egyenértékű pihenési lehetőség biztosítható.
(2) A pihenőhelyiség alapterületének legalább 6 m2-nek kell lennie, egyébként az alapterületet úgy kell meghatározni, hogy a várhatóan egyidejűleg ott tartózkodó több személy esetén is legalább 1 m2/fő álljon rendelkezésre.
(3) A pihenőhelyiséget – figyelemmel a várhatóan egyidejűleg ott tartózkodó személyek számára – könnyen tisztítható asztallal, háttámlával ellátott székekkel, ruhafogassal, szeméttartóval, továbbá igény szerint az ételek felmelegítésére, tárolására alkalmas berendezéssel kell ellátni. Biztosítani kell az étkezés előtti hideg-meleg vizes kézmosás és kézszárítás lehetőségét.
(4) Ha ez a munkavállalók biztonsága és egészsége szempontjából szükséges, továbbá a munkatevékenységet rendszeresen és gyakran félbe kell szakítani és nincs kialakított pihenőhelyiség, akkor e feltételeket kielégítő olyan helyiséget kell biztosítani, amelyben a munkaszünetekben a munkavállalók tartózkodhatnak.
SZAKSZ elnök