A Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségének (KDSZSZ) vezető testületei, 2012. első félévében a közös tulajdonban lévő, budapesti székház felújításáról döntöttek. Mindkét tulajdonos egybehangzóan állapította meg, hogy a székház állapotát egy komolyabb felújítással kell olyan helyzetbe hozni, hogy annak hasznosítása, üzemeltetése eredményesebb legyen.
A közös döntés után, a KKSZ választmánya és a KDSZSZ elnöksége is maximum, nettó 65.000.000,- Ft költségvetésű beruházást hagyott jóvá, ezzel szemben a beruházás bruttó összege 115.789.915,- Ft lett.
A KDSZSZ a székházfelújítás során, kifogásolta az indokolatlan és folyamatos növekedő beruházási költséget, de a KKSZ elnöke azt figyelmen kívül hagyva végeztette el a kivitelezőkkel a munkálatokat.
A bíróságon elhangzott egyik tanú – aki korábban a KKSZ munkavállalója volt – vallomása alapján az derült ki, hogy a felújítás megkezdése előtt bekért árajánlathoz képest, egy másik vállalkozóval és jóval drágább összegben végeztette el a KKSZ akkori elnöke a kivitelezést úgy, hogy a műszaki tartalom is alacsonyabb volt az eredeti és olcsóbb árajánlathoz képest.
A KKSZ 2017. évben követelte a KDSZSZ-től, mint kisebbségi tulajdonostól, hogy fizessen meg a számára 20 484 264,- Ft-ot, mivel a kivitelezés költségeit megelőlegezte és a szövetségünk, a tulajdoni hányada alapján (17 %) ennyivel tartozik a KKSZ-nek.
A KDSZSZ új elnökeként vitattam a beruházás össz. költségét és a Szövetség megtagadta a benyújtott számla kiegyenlítését. Ezek után a KKSZ pert indított a KDSZSZ ellen és kérte a bíróságot, hogy kötelezze szövetségünket a 20 884 264 forint megfizetésére.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság a mai napon nem jogerős döntésével kimondta, hogy a KKSZ csak 65 000 000,- Ft nettó összegű beruházás után kérheti a KDSZSZ-t, hogy a reá eső tulajdoni hányad alapján járuljon hozzá a székházfelújítás költségéhez.
Ezáltal a 115 789 915,- Ft bruttó összegű teljes felújítási költséget a bíróság nem fogadta el és csak a két tulajdonos között korábban kötött megállapodást vette figyelembe, ami nettó 65 000 000,- Ft-ban maximalizálta a felújításra fordítható összeget.
A KDSZSZ pert nyert, mivel a bíróság a KKSZ követelésével szemben, 6 533 314,- Ft-al kevesebb összeget hagyott jóvá, így megállapítható, hogy érdemes volt a KKSZ követelését vitatni.
Azért azt megjegyezném, hogy a KDSZSZ a perindítás előtt felajánlotta a KKSZ elnökségének a peren kívüli megegyezést, aminek az összege közel állt a bíróság által mai napon meghatározott mértékéhez. Varga József alelnök úr erre az ajánlatra, azt a választ adta, hogy „egy forinttal kevesebb összegben sem állapodik meg a KKSZ és döntsön a bíróság”.
Ezen felül még a KKSZ fizeti a felperesi ügyvédi munkadíjat, valamint a reá eső perköltséget és ez sem kis összeg, több százezer forint lehet.
Az is elgondolkodtató, hogy a KKSZ a székházfelújításával kapcsolatban az eljárás során egyértelműen nem tudta dokumentumokkal bizonyítani, hogy a közel 30 milliós összeggel miért nőtt, a tulajdonosok által korábban elfogadott maximalizált költség, aminek a 17 %-át, a per során be akarta hajtani a KDSZSZ-en.
Dobi István
elnök