A SZOLIDARITÁS Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) a Tüke Busz Zrt-nél 25 %-os bérfejlesztési igénnyel lépett fel, amit a tulajdonos önkormányzat, valamint a munkáltató is túlzónak tartott és mindent elkövettek annak érdekében, hogy szakszervezetünkkel érdemi tárgyalásokra ne kerüljön sor. Ezek után a SZAKSZ a sztrájk előtti kötelező kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett, aminek keretén belül az elégséges szolgáltatás mértékét is egyeztetni kívánta a munkáltatóval.
A Tüke Busz Zrt. vezetése elutasította a sztrájk előtti kötelező egyeztetést, arra hivatkozva, hogy ez nem időszerű!
2. § (1) Sztrájk kezdeményezhető, ha
a) a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy
b) az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre.
Mindezek után a SZAKSZ negyven nappal későbbre – bízva a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságban, hogy ennyi idő alatt dönteni fog – kitűzte a sztrájk időpontját és két kérelemmel fordult a bírósághoz, hogy állapítsa meg a sztrájk jogszerüségét, valamint a kidolgozott és benyújtott sztrájkmenetrend alapján, hagyja jóvá az elégséges szolgáltatás mértékét.
4. § (2) Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.
(3) A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.
A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 40 nap alatt, még első fokon (nem jogerősen) sem tudta a kérelmeket a mai napig elbírálni!
5. § (1) A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének (3. §) megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több közigazgatási és munkaügyi bíróság is érintett, a kérelem elbírálására a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes.
(2) A közigazgatási és munkaügyi bíróság öt munkanapon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után dönt. A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ügy összes iratával együtt a beérkezése napján fel kell terjeszteni a másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság öt munkanapon belül dönt.
Ezáltal véglegesen megállapíthatjuk, hogy Magyarországon jogszerűen a közösségi közlekedésben sztrájkolni, lehetetlen!!!!!
Nagyon szomorú és elgondolkodtató, hogy a Sztrájk törvényben foglaltak megsértése esetén, csak a szakszervezetek és a munkavállalók számolhatnak a súlyos következményekkel. A munkáltató jogsértő magatartásának és a bíróság mulasztásának, nincs következménye!
Dobi István
elnök