A sztrájkot másutt csapásként éli meg a munkáltató, mivel leáll a termelés, a szolgáltatás. Magyarországon a jelenlegi jogi szabályozás miatt sokkal nehezebb lett munkabeszüntetést szervezni, mint korábban. Csapás helyett legfeljebb langyos fuvallat érzését jelentheti a sztrájk előkészületének híre egy-egy cégnél. Nos, ezen a helyzeten kellene mihamarabb változtatni. Mindezt Dobi István, a Szolidaritás Autóbuszközlekedési Szakszervezet elnöke mondta lapunknak.
Dobi István azt mondja: a magyar munkáltató nyugodtan hátradőlhet, megihat egy kávét, s jót mosolyoghat, ha munkabeszüntetést emlegetnek az érdekvédők. A hatályban lévő előírások miatt – különösen a közösségi közlekedésnél – hihetetlenül körülményes megoldani az elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatos feltételeket. Mint mondta, a helyi- és elővárosi buszoknál a járatok 66 százalékát kell közlekedtetni leállás idején, míg az országos és régiós járatok 50 százalékát szükséges elindítani.
Dobi István kiemelte: a kiszolgáltatottságukat jellemzi, hogy elég ha csak egy járatról nem tudnak megállapodni a munkáltatóval, máris kudarcba fulladhat a sztrájk. Felidézte: az elmúlt időszakban több kísérletet tettek a munkabeszüntetésre, ám a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította az érdekvédők kereseteit.
– Manapság szinte lehetetlen sztrájkolni, de megpróbáljuk a lehetetlent – emelte ki a Szolidaritás Autóbuszközlekedési Szakszervezet elnöke. Nemzetközi példákra hivatkozva rámutatott: Németországban nemrég a vasutasok sztrájkoltak, Londonban a metró állt le, a szakszervezetek tették a dolgukat, s következetesen képviselik a munkások érdekeit. Dobi István szerint EU-konform szabályokra volna szükség ezen a téren is, az uniós szabályozást kellene nálunk is alkalmazni, célszerű enyhíteni a mostani szigort. Ma sztrájkjog idehaza jóformán csak papíron van.
Régiónkban márciusban öt napos munkabeszüntetésre van kilátás, az elnök azt mondja: csak több napos megmozdulással érhetik el céljukat, ennél rövidebbel nincs értelme kísérletezni, észre sem venné a munkáltató. Az elnök kitért rá: a beharangozott munkabeszüntetés alatt ügyelnek arra, hogy mindent az előzetes megállapodás és a hatályos szabályok szerint hajtsanak végre. Sztrájkőrök is vigyáznak majd a személy- és vagyonvédelemre, céljuk, hogy a munkaleállás alatt sehol se legyen attrocitás, s például az se fordulhasson elő, hogy valaki fél téglával bedobja egy busz ablakát.
A sztrájkjog a munkavállalók számára alapvető jog, amelyet az Európai Szociális Karta és az ILO konvenciók mellett az EU Alapjogi Kartája és az Európai Emberi Jogi Bíróság döntései is rögzítenek, védenek és amelyet nem szabad korlátozni.
El a kezekkel a sztrájkjogtól: a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség globális akciónapjához csatlakozva február 18-án a magyar szakszervezeti konföderációk ifjúsági tagozatai is felhívták a figyelmet a sztrájkjog fontosságára. Az akció keretében az ifjúsági tagozatok arra kérték a támogatókat, hogy erre a napra cseréljék le a borító vagy profilképüket az esemény logójára a Facebook oldalukon.
Svajda József, a szakszervezeti tömörülés régiós vezetője a hazai sztrájkok szervezésére utalva megjegyezte: rengeteg féket iktattak be, nehéz munkabeszüntetést tartani.
– Olaszországban közérthetően fogalmaz az Alkotmány: minden munkavállalónak joga van a sztrájkhoz – így Svajda József. –szerintem az olaszok büszkék arra, hogy övék a világ egyik legdemokratikusabb szabályozása ezen a téren. A híradásokból hallani, hogy gyakran élnek ezzel a jogukkal, s ha egy érdekvédelmi szervezet demonstrál, akkor más szakszervezetek is szolidaritásukról biztosítják őket. Ausztriában komoly hagyománya van a három oldalú – kormány, munkáltatók szövetsége, szakszervezetek – egyeztetéseknek, s Norvégiában is példaértékű munkát folytatnak.
A hazai sztrájkszabályozás szigorú, újat kellene alkotni, az olasz gyakorlatból számos elemet érdemes lenne átültetni.
A buszosok beharangozott sztrájk tervéről Svajda József azt mondja: szolidáris velük, s azt kívánja, járjanak sikerrel. Az elnök szerint szinte kivétel nélkül minden magyar dolgozó megérdemelné a béremelést, s ez hatványozottan vonatkozik Somogyra, ahol – szavai szerint – szégyenteljesek az átlagbérek. Kiemelte: egy minimálbér körül kereső munkás a műszakpótlékkal együtt – átszámítva – nagyjából 260 eurót kap havonta, összehasonlításképp Olaszországban tavaly közel 1320 euró volt az átlagbér, nem beszélve Luxemburgról, ahol csaknem 1840 eurót rögzítettek. Az MSZOSZ régiós vezetője úgy vélte: kiemelten szükség van a dolgozók védelmére, jogaik érvényesítésére, beleértve a sztrájkjogot is.
Forrás: sonline.hu